Jákópapagáj
(Psittacus erythacus)
Hossza:
33 cm
Szárnya: 23-25 cm
Fekete csőre: 3,5 cm
Alapszíne halványszürke, a tollak szegélye fején és
nyakán világosabb, hátán sötétebb árnyalatú. Farkcsíkja
egészen világos, csaknem fehéres-szürke. A kézevezők
sötétszürkék. Farkfedő és farka korall-vörös. Írisze
sárgás-fehér. Lába sötétszürke. A tojó csupasz pofafoltja
a szem mögött lekerítettebb, a feje profilban kerekebb,
míg a farktollak a hímnél ,,kilógnak" az evezőtollak
alól, a
tojónál rendszerint fedetten maradnak. A fiatalok
farka sötétebb vörös, az alsó farkfedők szürkék, csak
csúcsi részük vörös, íriszük előbb (kb. négy hónapig)
sötétszürke, majd világosszürke (egyéves korig), később
sárgás és kb. 2-3 éves korban alakul ki a végleges
színárnyalat.
Élőhely: Közép-Afrika, a Guineai-öböltől
kelet felé Nyugat-Kenyáig és Északnyugat-Tanzániáig.
Alfajok: A P. e. timneh a törzsalaknál
valamivel kisebb, nyúlánkabb, alapszíne sötétebb,
farkcsíkja és hasa világosabb, alsó farkfedői vörössel
átszőttek. Farka felső felülete sötét vöröses-barna,
az alsó sötétszürke, csőrének felső kávája szaruszínű,
alsó harmada és az alsó káva fekete. Élőhelye:
Guinea déli része, Sierra Leone, Libéria és Elefántcsontparknak
a Bandama folyótól nyugatra eső része (a folyó keleti
részén a törzsalak él). A P. e. princeps (védett!)
a törzsalaknál valamivel nagyobb, alapszíne sötétebb,
a Guineai-öböl két szigetén (Principe és Fernando
Poo) él.
Etetés: magvakkal, diófélékkel, gyümölcsökkel
és zöldségekkel történik.
Hangja vidám füttyentésekből áll, ha megzavarják,
mély, sercegő hangot hallat.
Tartása: télen fűteni kell, a beszoktatott
madár tartózkodási helyén sem csökkenthető a hőmérséklet
15 fok alá, illetve a páratartalom 60-70% alá. Helyes
bánásmód mellett akár 100 évig is élhet.
Fürdési igénye elhanyagolható, de a langyos vizes
permetet heti 2-3 alkalommal elfogadja.
Deák János véleménye:
A köztudatban úgy él, hogy ő a legjobban beszélő,
ill. hangutánzó papagáj. Hamvas szürke tollazata egyszerűnek
tűnik, de mégis rendkívül megnyerő. Hátránya az amazonnal
szemben: stressz érzékeny, sokkal több foglalkozást
igényel, az elhanyagolt példányok gyakran kitépik
saját tollukat, magukba fordulnak és depressziósok
lesznek.
vissza
a lap tetejére...